Hoztam a második fejezetet. Lényegesen hosszabb, mint az előző.

[Fred, George és Lee Jordan kicsit idősebb, mint a könyvben. Itt Harry negyedik évében levizsgáztak.] Dumbinak szuper fantasztikus ötlete támad, amit nem mindenki fogad kitörő örömmel. Nos lássuk azt a bizonyos medvét! *-* 

Fekete hajú hősünk, mit sem sejtve várta, Dumbledore tájékoztatását. Annyit tudott csupán, idén szeptemberben nem megy vissza szeretett iskolájába, máshol fogja tölteni az évet. Remélte Siriusszal és Remusszal lehet abban az időben. Negyedik év végén Siriushoz költözött, vele töltötte a szüneteket a házában. Dumbledore intézte így, miután Harryt félájultra verte nagybátyja és kint hagyta a város szélén. Keresztapja nyomkövető bűbájával találtak rá. Harry arra számított a Black házban marad, mivel az mindig biztonságos. A biztonságot illetően nem tévedett, a többiben igen.
- Harry, drága fiam, kérnék tőled valamit. Albus atyaian megfogta a fiú vállát. Bűntudata volt, ma is van, hogy nem vette észre mennyire szenved a fiú rokonainál. Azok a muglik nem valók gyerek nevelésre. Talált erősebb védelmet a vérségi bűbájnál, ráadásul itt tényleg olyan emberek veszik körül, akik szeretik.
- Itt van valaki, akivel, szeretném ha elmennél. Nála száz százalékosan biztonságban leszel, megtanít mindent neked. Holnap majd megismerkedhetek, jelenleg a Roxfortban tartózkodik. A nehezebb része, nem találkozhatsz a barátaiddal két évig. Persze Sirius látogathat téged az biztonságos. Igyekezett lenyugtatni rémült szemekkel néző diákját. - Ez nagyszerű lehetőség számodra, tőle olyat tanulhatsz, amit a mi köreinkben soha nem tudnál. A fiú még mindig kétségbeesett volt, hiába tudta, ez kihagyhatatlan lehetőség, a barátai nélkül elveszettnek érezte magát.
- Ez rajtad múlik, eldöntheted vele szeretnél-e menni vagy inkább maradnál. Senki nem fog bántani, akár melyiket választod.

Drena Minerva útmutatásával jutott el másnap a Grimald térre. Elsuttogva a címet, a két ház között megjelent a harmadik. Körbenézelődvén ráébredt a város még szinte alszik. Nem baj, Molly Weasley biztosan fent rendezkedik ilyenkor, nem lustálkodós fajta. Ösztöneit követve a konyhába sietett. Jól gondolta Molly éppen takarított vagy is a seprű, a portörlő rongyok maguktól tették a dolgukat, az asszony pedig a tűzhely mellett ácsorgott.
- Szép jó reggelt Miss Weasley. A nő ugrott ijedtében és mérgesen fordult a hang irányába, majd látván az érkező személyét megenyhült.
- Drena, számítottam ám rád, de későbbre vártalak, foglalj helyett csinálok neked pirítóst. Amúgy Mrs Weasley vagyok. Kacagott a nő vidáman.
- Tudom. Drena vigyorgott amikor megölelték egymást.

A reggel hamar eljött, Harry hiába könyörgött. Tudta jól választania kell, megy vagy marad. Ron kiakad, Hermione sírni fog, de bíztatni fogja, hogy menjen. Nehéz döntés. Bár bele gondolva, legalább távol lesz a sajtótól, nem zaklatják majd a diák társai, nem kérdezgetik miként mentette ki Cedric-et a halál torkából. Minél jobban elábrándozott, annál inkább tetszett neki, hogy elmenjen innen. Kissé vidámabban lépte át a küszöböt.
- Jó reggelt. Amikor belépett a konyhába, kicsit meghökkent. A lány alig volt idősebb tőle két évvel. Tuti nem ő az, akivel el kell mennem. A lány felpattant amint a fiú besétált a helyiségbe.

- Önnek is jó reggelt Mr Harry Potter. Hajtott fejet Drena. Ahogy gondoltam, megerősödött, nem vézna, sőt. Két éve újságban láttam a képét akkor szegény vékony volt és alacsony, most egy egészséges, életerős fiú áll előttem. A kis túlélő hökkenten bámult a ház legújabb vendégére. Molly már nem figyelt a nő furcsa szokásaira. Arra hogy feláll az asztalnál ha valaki belép, főhajtással toldja meg a köszöntéseket. Nem szólít senkit a keresztnevén, hacsak az illető engedélyt nem ad rá, ám akkor se mindig.
- Honnan tudod a nevem? A fiúnak nem esett le, Drena szokott újságot olvasni. A lány elmosolyodott a kérdést hallva, de szó nélkül helyet foglalt az asztalnál.
- Harry drágám gyere, egyél ne ácsorogj az ajtóban. Mrs Weasley korán reggel sürgölődött körülöttük.
- Drena tegnap nem volt alkalmunk beszélgetni. Hogy vagy? Közben járt a keze, egy pillanatra sem állt meg.
- Köszönöm Mrs Weasley, nagyon jól.
- Jaj, drágám igazán tegezhetnél végre, hiszen öregebb vagy nálam. Világmegmentőnk félre nyelte a teát, amit kortyolgatott. - Micsoda?!
- Potter kulturáltan étkezzen, ha kérhetem. Piton a szokott módon, mogorván kihúzta magának a széket, kávét töltvén a bögréjébe, felvette és kihajtotta a Reggeli Prófétát. Drena ismét az asztal mellé állt, majd a fenekére huppant és kuncogva kenegette a pirítósát.
- Mi ilyen vicces kisasszony?
- Semmit se változott Mr Perselus Piton. Ingatta a fejét a lány. Perselus erre felkapta a tekintetét az újságról.
- Ismerjük egymást? A nő gyönyörű volt, vöröses barna hajával, feneketlen tavat idéző szemével, vékony alakjával. Emlékezne rá, ha találkoztak volna.
- Én ismerem önt, végig követtem az életét. Ezt most nem érti, de hamarosan megfogja. A fiával együtt. Az utolsó pár szót suttogta úgy, hogy senki ne hallja meg. Kedves bájitaltan tanárunk teljesen elképedt, csak tartotta az újságot meredten nézve Drena arcát. Az élet szinte teljesen megállt a konyhában, ekkor lépett be Dumbledore a helyiségbe.
- Napos jó reggelt mindenkinek. Köszönt vidoran az idős varázsló.
- Önnek is Albus. Biccentett a lány. Tegnap sikerült egységre jutniuk? Érdeklődött majd jóízűen beleharapott a pirítósába.
- Nos, az ma kiderül, nem sokára megérkeznek a rend tagjai. Nem hagyományos gyűlés lesz. Molly tudom, még nem nagykorúak, most az egyszer viszont szeretném ha Miss és Mr Weasley valamint Miss Granger részt venne. Persze Harry jelen lesz, hiszen róla is szó van.

- Rendben van Albus, ezúttal kivételt tehetünk. Sóhajtotta Mrs Weasley. Kirakta az asztalra a kész palacsintákat. Ron viharzott be, utána Ginny, végül Hermione.
- Jó reggelt Mrs Weasley, Dumbledore professzor, Piton professzor. Biccentett a mogorva férfinak. Mindenki viszonozta a köszöntését. Pár perc múltán be futottak a Rend tagok. Reggeliztek, beszélgettek, Drena pedig várta, hogy befejezzék, miután megtörtént ki itta maradék teáját, szalvétába törölve száját, szólásra emelkedett.
- Tegnap nem volt alkalmam bemutatkozni mindenkinek. Drena Donogan szolgálatukra. Szertartásosan meghajtotta magát. Amit rólam tudni érdemes..
- Szolgálatukra, tudni érdemes... haver, hallod hogy beszél? Suttogta Ron Harrynek.
- Cssss! Figyelj oda.
- Kiváló a hallásom Ronald Bilius Weasley. Miképpen beszélek, maga számára furcsán hangozhat. Visszatérve, ezerhétszáz- ötvenháromban születtem, apám legidősebb leány gyermekeként. Két édes fivérem, egy húgom és két féltestvérem volt. Csak fivéreimet ismerhettem, mert amint ráébredtek mi is vagyok kiüldöztek otthonomból, anyám pedig gyermekágyi lázban távozott el. Ezek után évtizedekig nem hallottam róluk, egészen Felisity látogatásáig. Felisity Stephan, Inez húgom lánya, szintén olyan teremtmény, mint jómagam. Ezzel a végszóval visszaült a székére. Mindenkit, kivéve Hermionét és a tegnap a Roxfortban tartozkódó rend tagokat, sokkolt a bejelentés. Hangzavar támadt, de Dumbledore igyekezvén lecsillapítani a kedélyeket, elmondta a terveit az elkövetkező időkre.
- Barátaim, a háború a nyakunkon. Pár éven belül, vagy akár pár napon belül bekövetkezhet. Az előbbiben bízom, ezért akarom két nap múlva meg kezdeni Ronald, Ginevra, Hermione, Harry kiképzését, Luna és Neville délután érkeznek. Tudom mit akarsz mondani Molly, de ők már nem gyerekek, ezt el kell fogadnunk. Többször néztek, s még néznek majd, szembe Voldemort csatlósaival, magával a Sötét nagyúrral szintén, mint mi valaha is fogunk. A fiatalokhoz fordult beszéde után.
- Ti nem mentek vissza az iskolába. Ron győzedelmesen vigyorgott, Ginny nem örült túlzottan, ahogy évfolyamelső barátnője sem, mindketten szerették az iskolát, persze más-más szempontból.
- Professzor, két ember távol maradását  ki lehet magyarázni, de hat?
- Miss Granger, erre kifundáltam valamit. Kuncogott az idős mágus. - Mr és Miss Weasleyt Fred-George páros helyettesíti, Harryt Lee Jordan alakítja, s mivel ők már levizsgáztak, nem lesz gond. Önnek Miss Granger, Remus Lupin lesz az alteregója, Mr Longbottom helyét Tonks veszi át, Miss Lovegoodnak is találtam megfelelő személyt. Gyertek be. Szólította a kinn maradt tagokat. Az említett egyének beviharozva üdvrivalgásba kezdtek.
- Hölgyeim, és uraim, kérem!  Nyomatékosan fel hívom a figyelmeteket, nem szórakozni mentek, ez nem játék, ha lebuktok mindannyian veszélybe kerültök. Nem véthettek hibát, semmi Fred-George, George-Fred megnyilvánulás, semmi felnőttes szöveg, tökéletesen kell alakítanotok a szerepeiteket. Most vonuljatok vissza, átbeszélni a dolgokat. Szombaton reggel itt várok mindenkit, két nappal korábban mentek, hogy legyen időtök kicsit belerázódni. Sok szerencsét.